Nao blogja:
Naoki 2011-07-27 23:21
Mindenkinek...
Valahogy sikerült lenyugodnom, így most frissítem a blogom.
Elmentem Isshi temetésére és láttam az arcát. Békésen aludt.
Könnyeim nem állnak meg, és hiába hívom, nem válaszol...és ez ráébreszt, ah, ez valóság...
Ezt már írtam a Minasaka-n is, de túl kell lépnem ezen a szomorúságon, oly fájdalmas és szerencsétlen, de ha nem tekintek előre...
Azt hiszem Isshi sem akarná, hogy magam alatt legyek, és, mint egy profi, erősnek kell lennem.
Egy ideig nem írtam a blogomba se, de a legjobb lesz ha frissítem ahogy eddig is.
Isshi, kérlek figyelj fentről engem. Kérlek figyelj fentről mindannyiunkat.
Shin blogja:
Isshi
Már egy kis idő eltelt azóta, hogy hallottam a híreket Isshi haláláról, így sikerült egészen megnyugodnom.
Még tizenévesek voltunk mikor először találkoztunk.
Még most is emlékszem, hogyan érkezett meg első találkozásunkkor, késve, vigyorogva.
Mivel több, mint 10 évig játszottunk egy együttesben, volt mikor arra gondoltam milyen nagyszerű, és volt mikor az idegeimre ment, de...
Hosszú utat jártunk be együtt. Pontosan így éreztem a temetésen.
Oly korán, de kérlek nyugodj békében, előttünk.
Akiya blogja:
Akiya 2011-08-08 02:25
Bár hosszú ideje nem frissítettem a blogom, ide írom le érzéseim.
Július 18.-án Isshi örök álomba merült.
Mikor tudomást szereztem róla, nem igazán éreztem semmit, de nem sokkal később, valami felkavarodott a szívemben, és váratlanul egyszer csak különféle emlékek jutottak eszembe.
Több, mint 10 éve, szinte minden nap együtt voltunk, és annak ellenére, hogy valóban voltak konfliktusaink, most képtelen vagyok bármire gondolni hatalmas száján, nevetésén és mosolyán kívül.
Bár részt vettem a búcsúztatásán és temetésén, oly szerencsétlen és szomorú, hogy végső búcsúnk ideje ilyen hamar eljött.
A földrengés után, és az utórengések után minden egyes alkalommal, üzenetet küldött nekem és megkérdezte, hogy a családom rendben van-e. Valahogy, végül igazán olyan volt mintha a bátyám lenne.
Mivel mindig gondod volt azzal, hogy nem tudtál aludni, remélem, hogy képes leszel könnyen békére lelni.
Az augusztus 6.-i virág felajánlással kapcsolatban, bár ez nagyon hirtelen, mindenki aki támogatta őt eddig, kérem menjen el erre az utolsó búcsúztatóra.
Július 18.-án Isshi örök álomba merült.
Mikor tudomást szereztem róla, nem igazán éreztem semmit, de nem sokkal később, valami felkavarodott a szívemben, és váratlanul egyszer csak különféle emlékek jutottak eszembe.
Több, mint 10 éve, szinte minden nap együtt voltunk, és annak ellenére, hogy valóban voltak konfliktusaink, most képtelen vagyok bármire gondolni hatalmas száján, nevetésén és mosolyán kívül.
Bár részt vettem a búcsúztatásán és temetésén, oly szerencsétlen és szomorú, hogy végső búcsúnk ideje ilyen hamar eljött.
A földrengés után, és az utórengések után minden egyes alkalommal, üzenetet küldött nekem és megkérdezte, hogy a családom rendben van-e. Valahogy, végül igazán olyan volt mintha a bátyám lenne.
Mivel mindig gondod volt azzal, hogy nem tudtál aludni, remélem, hogy képes leszel könnyen békére lelni.
Az augusztus 6.-i virág felajánlással kapcsolatban, bár ez nagyon hirtelen, mindenki aki támogatta őt eddig, kérem menjen el erre az utolsó búcsúztatóra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése